Lisztérzékenyeknek előnyös recept következik. Meg azoknak is, akik - mint én- találtak egy doboz elfelejtett burgonyapehelyt vagy port hátul a polcon. Ugyebár ebből jóérzésű és ízlésű ember nem csinál pürét, de minek is dobnám ki? Szóval volt éppen tojásom, meg friss zöldfűszereim. A recept roppant egyszerű; fogunk egy tálat, egy habverőt, meg egy serpenyőt és egy lapátot/lapos fakanalat. Két-három tojást habverővel jól felverünk a tálban, picit megsózzuk, ízlés szerint fűszerezzük, ami ne maradjon el, az a (friss) petrezselyemzöld, aprítva, meg snidling. Amikor már szép egyszínű, belekeverünk ízlés szerinti mennyiségű burgonyapehelyport, és kimegyünk a konyhába, a serpenyővel, fakanállal, darabka vajjal/csöpp olajjal, meg a tojásos tállal. Felforrósítjuk az olajat/vajat, beleöntjük a tojásos masszát, szépen elegyengetjük, majd visszamegyünk, és elmossuk gyorsan a tálat meg a habverőt. Visszamegyünk a konyhába, megfordítjuk a fél oldalán barnára pirult burgonyalepényt, visszatérünk a szobába, és előkészítünk kést, villát, tányért. Aztán visszarohanunk a konyhába, lekapjuk a készre sült, aranybarna lepényünket a tűzhelyről, serpenyőstül, és nyugodt tempóban visszavisszük a szobába. Kiborítjuk a tányérra, és lehet is enni! Töltelék opcionális, pl kevés igazi májpástétommal isteni. És még pár zöldfűszerrel, meg pici fehérborssal megszórni. Nyamm...